Számítások és Véletlenek kiállítás a Pera Múzeumban

Maurer Dóra, Molnár Vera, Rákóczy Gizella 
Algoritmikus művészet a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből 

A kiállítás az algoritmikus művészet három úttörőjét, Molnár Verát, Maurer Dórát és Rákóczy Gizellát mutatja be, a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből származó műveiken keresztül. A válogatás elsősorban Molnár mélyreható hatására összpontosít, aki kétségtelenül a számítógépes művészet legjelentősebb nevei közé tartozott, miközben nyomon követi, hogy Maurer és Rákóczy művészi felfedezései hogyan tágították az absztrakció határait, az algoritmusok és a matematika integrálásával.

Molnár Vera már 1968-ban elkezdett számítógépekkel dolgozni, és azokat generatív eszközként használta fel festmények és grafikák létrehozásához, amelyek kiszélesítették a tudomány és a művészet határait. Az algoritmikus véletlenszerűség kulcsfontosságú szerepet játszik munkásságában; rend és rendezetlenség, struktúra és szabadság fontos fogalmakkal szolgálnak művészi gyakorlatának megértéséhez.

Maurer Dóra munkáiban erős a rendszerezésre való hajlam; Maurer az 1970-es évek eleje óta vizsgálja a matematika - amely tiszta, egzakt konstrukciókat hoz létre - és a zene, különösen a szeriális zene formáit és eszközeit. Maurer munkásságát a számolás és a rendezetlen halmazok rendezetté alakítása jellemzi.

Rákóczy következetes, szisztematikus festészete, struktúra-orientált és szeriális attitűdje, a nemzetközi geometrikus művészet egyik vezető alakjává tette. 1976-tól a négykarú spirálok viselkedését és szeriális lehetőségeit vizsgálta a kombinatorika segítségével. A négykarú spirálok számtörvényein alapuló temperafestményeit 1998-tól kezdve akvarellrajzok váltották fel, amelyeken a Fibonacci-sorozat képletének felhasználásával kezdte rétegezni az átlátszó festék tónusárnyalatait.

A programváltozás jogát fenntartjuk.