A politikai és a gazdasági együttműködésnek egyfajta kulturális együttműködés tud igazán megágyazni - interjú Navracsics Tiborral

Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitotta meg Isztambulban a Számítások és véletlenek - Maurer Dóra, Molnár Vera, Rákóczy Gizella, Algoritmikus művészet a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből című kiállítást. A miniszter úr a város egyik legnevesebb kiállítótereként számon tartott Pera Múzeumban tartott rendezvény előtt ellátogatott az isztambuli Liszt Intézetbe is, ahol a török-magyar kapcsolatok mellett a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt és az uniós biztosi időszakának egyik nagy sikerének számító Erasmus program törökországi hatása is szóba került.

Korábbi külgazdasági és külügyminiszterként, hogyan látja a magyar-török kapcsolatok fejlődését az elmúlt időszakban?

Azt hiszem, hogy a 20. és 21. században nem volt még ennyire jó és gyümölcsöző a török-magyar kapcsolatrendszer, és ez különösen az elmúlt 10-15 év együttműködésének köszönhető. Részben mindig megvolt egyfajta kölcsönös szimpátia a két nemzet között, különösen a modern korban tartotta számon egymást a két nemzet. Több találkozási pont is volt akár az első világháború alatt vagy a két világháború közötti időszakban is, de igazán szoros együttműködés az ezredforduló után jött létre. Ma már annak az egyértelmű jeleit látjuk, hogy ez egy stratégiai együttműködéssé bővült, ebből adódóan úgy gondolom, hogy a legjobb időszakukat élik a magyar-török kapcsolatok.

Hogyan látja, milyen magyar érdekek fűződnek az unió bővítéséhez a Balkánon? A török szerepvállalás folyamatosan bővül a balkáni régióban, várható itt szorosabb magyar-török együttműködés?

Az első hetven évben, ahol az európai integráció megjelent, és részt tudott venni az adott térség életének a szervezésében, ott béke volt. Ilyen értelemben az európai integráció egy békeprojektként is felfogható. Ebből következően azért is fontos számunkra a Nyugat-Bakán csatlakozása az Európai Unióhoz, hogy ne destabilizálódjon ez a régió. A történelemből már megtanulhattuk, hogy ennek a régiónak a labilis helyzete egész Európára kihatással lehet. Ebből adódóan nekünk is érdekünk, már csak geopolitikai szempontból is, hogy stabil legyen a régió, ennek pedig a legegyszerűbb módja az európai integráció. Ezen túlmenően szomszédos országokról is van szó, hiszen a Magyarországgal határos Szerbia már a Nyugat-Balkán térségéhez tartozik. Kulturálisan is ezer szállal kötődünk ide, történelmi tapasztalataink, hagyományaink révén is, illetve a gazdasági érdekeink is sok esetben errefelé mutatnak. Ez az a térség, ahol egyébként a magyar nemzeti érdekek mellett a közép-európai, a délkelet-európai érdekek is megjelenhetnek egymással harmóniában. Ebből adódóan számunkra alapvető érdek, hogy minél hamarabb az Európai Unión belül tudhassuk a nyugat-balkáni nemzeteket. 

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős korábbi kormánybiztosként hogyan értékeli visszatekintve a projektet? Milyen hatásai vannak idén a tavalyi eseményeknek?

A számokban kifejezve is a sikeres Európai Kulturális Fővárosa projektek közé tartozik a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa program. Megsokszoroztuk a térségbe látogató külföldi és magyar turisták számát, az infrastrukturális beruházások révén olyan új közösségi célokat szolgáló épületek jöhettek létre, vagy újulhattak meg, mint például Salföldön a Káli Fecske, Balatonfüreden a Modern Műtár, vagy Veszprémben az ActiCity. Ezek mind az adott közösséget szolgálják és egyúttal a térség idegenforgalmi vonzerejét is növelik. Amennyire hozzánk a visszhangok visszaértek, általában egész Európában felfigyeltek a térségre, illetve a rendezvénysorozat sikerére. 

Ez adja nekünk a következő feladatot is, hiszen valahogyan folytatnunk kell, fenn kell tartanunk azt a lendületet, amely a felkészülési, illetve a programévad időszakában jellemezte a térséget. A mi célunk az, hogy a Bakony-Balaton térség Veszprém központtal egyfajta kreatív régióvá alakuljon át. 

Vannak olyan intézményi támaszaink is, mint például a Pannon Egyetem, vagy az a 116 önkormányzat, akik együttesen vettek részt a programévad megvalósításában, és akik most is együtt akarnak működni és az újabb pozitív célok érdekében össze akarják adni az erejüket. Éppen a múlt héten adtunk át Veszprém központjában egy olyan pályázati központot – amely egyben egy co-working space is – ahol a városban lévő vállalkozók bejöhetnek és 3D- vagy sima nyomtatással, okos táblával, számítógépekkel és wifivel segítjük a munkájukat. Emellett a Széchényi Programirodának, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodának, illetve a Pannon Egyetemnek van olyan pályázati pontja, ahol az érdeklődőket tájékoztatják európai uniós pályázatok ügyében, segítenek nekik kitölteni pályázati íveket, ötleteket adnak a pályázatra. Próbáljuk rövidtávon is mozgásban tartani a régió kreatív szellemét, és abban bízunk, hogy erre építve és a térségi együttműködéssel kiegészítve fenn tudjuk tartani ezt a kreatív régió képet és lendületet.

Az Évad keretében ősszel Isztambulban lesz a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében létrejövő Tűz művészete kiállítás, amely a Bohus-Lugossy Alapítvánnyal együttműködésben valósul majd meg. A miniszter úr az alapítvány fővédnöke. Hogyan jött létre ez a kapcsolat?

Bohus Eszter, az alapítványnak a vezetője, a művész házaspár lánya gondozza az üvegművész-szobrász házaspár művészeti hagyatékát. Egy egészen unikális örökségről van szó, a magyar üvegművészet még pár évtizeddel ezelőtt is Európa- és világhírű volt, ebből adódóan olyan műalkotások születtek, amelyek a 70-es 80-as években és még az ezredfordulón is meghatározóak voltak, és a kor művészeti irányzatainak is az élén álltak. Egy kicsit újra kell éleszteni az üveg divatját. Úgy gondolom, Magyarországon az üvegipar hanyatlásával együtt az üvegművészet is eltűnt sajnálatos módon. Ma már a művészeti egyetemeken sem tanítják külön az üvegművészetet, miközben, ha máshol nem, az én szülő régióm térségében is nagyon komoly hagyományai vannak. Ajkán volt egy fantasztikus üveggyár – az Ajka Kristály –, ami Európa-szerte híres volt, azonban most már évtizedek óta nem üzemel, de Halimbán átvette ezt a hagyatékot egy egészen kicsi manufaktúra, illetve a Pannon Egyetem korábbi életében, mint Veszprémi Vegyipari Egyetem, még a szilikát tanszék révén a magyarországi üveggyártáshoz és üvegművészethez is alapvető szaktudást adott. Ezért éreztem erkölcsi kötelességemnek, hogy a megtisztelő felkérést elvállaljam és a fővédnöke legyek, és én nagyon bízom benne, hogy ismét sikerül a magyar üvegművészetnek, és általában az üvegművészetnek egyfajta reneszánszát elindítani. 

Mit gondol a Magyar-Török Kulturális Évadról?

Egy nagyon fontos dolog, a beszélgetés elején beszéltünk arról, hogy talán soha nem volt ilyen jó a modern korban a magyar-török kapcsolatrendszer, és évtizedek elszakítottsága után valahogy egymásra kell találnunk. 

Én abszolút hiszek abban, hogy a politikai és a gazdasági együttműködésnek egyfajta kulturális együttműködés ágyaz meg, illetve jelenti ezeknek a hosszútávúságának a hátterét. 

Ez a kulturális évad, ahogy hallom, és amit tapasztaltam belőle Magyarországon, óriási érdeklődés mellett zajlik, nagyon jó lehetőséget ad a két országnak a másik országban való bemutatkozásra, és ami talán ennél is fontosabb, hogy megerősítsük azt a magyar-török kölcsönös szimpátiát, amely eddig is jellemezte a két nemzetet. Amilyen rendezvényeket most itt látok, az alapján is látom, hogy Magyarország igazán színvonalas rendezvényekkel jön, a legjavát mutatja. Magyarország pedig kulturális nagyhatalom, úgyhogy van mit megmutatnunk és örülök neki, hogy a török közvélemény érdeklődik a magyar kiállítások és rendezvények iránt.

Az Európai Bizottság korábbi kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosaként hogyan látja a magyar-török, illetve uniós-török együttműködést az oktatás területén?

Azért nézem némileg fájó szívvel a magyar Erasmus diákok hányattatásait, mert annak idején én voltam az a biztos, aki több mint kétszeresére emelte az Erasmus költségvetését, éppen azzal a céllal, hogy az Erasmus ne csak a nyugat-európai felső középosztálybeli fiatalok kirándulása legyen, hanem valóban megvalósuljon az európai identitás területén az a missziója, amit annak idején a megalkotói, megihletői megfogalmaztak számára. 

Ennek talán az egyik legjobb példája, hogy Törökország is, annak ellenére, hogy nem részese az Európai Uniónak, az Erasmus program révén bekapcsolódhat az európai oktatási- és kulturális véráramba. 

Hasonlóképpen a Kreatív Európa program kapcsán is nagyon jó kapcsolatunk volt a török partnereinkkel. A török egyetemek nagyon magas színvonalú oktatást biztosítanak, a Törökországból érkezők olyan kiváló előképzettséggel rendelkező diákok, akik megálljak a helyüket bármelyik közép- vagy nyugat-európai egyetemen is. Az pedig, azt hiszem mindannyiunknak kölcsönös stratégiai érdeke, hogy Törökországot kössük Európához, Törökország is részesülhessen az európai identitás élményéből, hiszen kulturálisan részben az európai identitást osztja, történelmileg pedig teljes egészében Európa része is, hiszen európai hatalomként évszázadokon keresztül meghatározta Európa keleti felének a sorsát. Ebből adódóan, nem engedhetjük azt meg, hogy az újonnan felnövő török nemzedékek Európától elzárva, vagy Európától idegenül nőjenek fel, és ennek a megteremtésében az Erasmusnak óriási szerepe van. 

Interjú: Kerekes Miklós

Fotó: Gregus Bertalan