Tizenöt török helyszínen találkozhattak az érdeklődők a magyar kultúrával a Magyar-Török Kulturális Évad első hat hónapjában
Törökország szerte eddig 15 városban immáron hat hónapja, több mint 80 programot maga mögött tudva zajlik folyamatosan az isztambuli Magyar Kulturális Központ, az ankarai nagykövetség, az isztambuli főkonzulátus, a kormánybiztosság, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma és számos partner szervezésével a Magyar-Török Kulturális Évad.
Félidejéhez érkezett a Magyar-Török Kulturális Évad, amelynek keretében a Fiumei úti sírkertben Vámbéry Ármin sírjának felavatása után emlékoklevelek átadására került sor az Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában. Az eseményen beszédet mondott Kiss B. Attila főigazgató mellett Gülşen Karanis Ekşioğlu Törökország budapesti nagykövete, Dr. Hoppál Péter a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, valamint Sipos Áron, az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója.
Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet asszony beszédében kiemelte, hogy bár eredetileg nehezen elérhető célnak tűnt a 100 rendezvény megvalósítása, az idei év első felében már több mint 70 kulturális rendezvényt szervezett meg Magyarországon a török fél által szervezett Török-Magyar Kulturális Évad. A programok között koncerteken, kiállításokon, konferenciákon és gasztronómiai találkozókon át számos rendezvényt szervezett hazánkban a török fél Szegeden, Veszprémben, Tatán, Pécsen, Mohácson, Szigetváron, Tokajban, Lakitelken és Pannonhalmán, valamint a Fővárosi Művelődési Központban Budapesten. A nagykövet asszony megjegyezte, hogy eddig több mint 400 törökországi művész vett részt rendezvényeken, és beszélt az idei év hátralévő részében várható programokról is.
Dr. Hoppál Péter kormánybiztos úr beszédében kiemelte, hogy a kultúra talán még jobban kidomborítja azokat a találkozási pontokat, amelyek ismerősek lehetnek mindkét fél számára, illetve, hogy mindkét fél a legkiválóbb produkciókat, intézményeket és társulatokat igyekszik elvinni a másik országába. A Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos azt is megjegyezte, hogy „a kultúra olyan érzeteket, olyan háttértartalmat képes közvetíteni, amelyre más eszközökkel nem lennénk képesek. És olyan mélységig hatolnak, amilyen mélyre észérvekkel, fiskális ügyekkel vagy gazdasági befektetésekkel nem tudnánk eljutni”.
Sipos Áron intézetigazgató elmondta, hogy az 1923-ban aláírt Magyar-Török Barátsági Szerződés még mindig hatályban van, és egyértelmű, hogy kiállta az idők próbáját a közös kulturális évad megrendezése pedig méltó felületet biztosít a jubileumi megemlékezésekhez. Kétszeres szerencsét jelent, hogy a törökországi programokon bemutatkozó kiemelt magyar kulturális intézmények kapcsolódhatnak a török társ intézményekhez, és azokkal dinamizálódhatnak a szakmai párbeszédek. Az intézetigazgató megköszönte a török és magyar intézményi, vállalati és egyéni partnerek folyamatos támogatását, ami kiválóan reflektált az évad mottójára – „Barátság és Együttműködés”, valamint bemutatta az évadhoz kapcsolódó kommunikációs és közösségi médiás platformokat (bővebb információért: Facebook/Insta/X: macarturkkulturyili). A kulturális évad nyáron sem áll le és ősszel is izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal fog folytatódni.
A Törökországban zajló Magyar-Török Kulturális Évad keretén belül januárban a Magyar Kultúra Napján a Pannon Filharmonikusok Zenekar isztambuli és ankarai gálakoncertjével, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ együttműködésében készült Törökország-építő magyarok című kiállítással és a magyar kortárs üvegművészetet bemutató Glassification.hu tárlattal rajtoló Évad februárban számos további érdekességeket kínált a törökországi közönségnek. A magyarok számára az oly ismerős Rodostóban nagy sikerrel indult útjára a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő mestereit bemutató kiállítássorozat Határokon túl: Utazás a magyar kortárs művészet világába címmel, amely az Évad során további négy városban, Ankarában, Nevşehirben, Kütahyában és Bodrumban hozza közelebb a közönséget a magyar alkotókkal.
Az exkluzív képzőművészeti programsorozattal párhuzamosan az innovatív magyar iparművészet bemutatkozása is folytatódott, ugyanis Ankarát követően Isztambulban is látható volt a nagy sikerű Glassification.hu kiállítás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Magyar Üvegművészek Társaságával együttműködésben 2022-es ENSZ Üveg Nemzetközi Éve apropóján létrehozott kortárs magyar üvegművészeti utazó kiállítást kiemelkedő érdeklődés övezte, az ünnepélyes megnyitót követően szakmai tárlatvezetéseken vehetnek részt a török üvegművészet jeles mesterei, szakértői és a jövő generációt képviselő egyetemi hallgatók.
A képző- és iparművészet rajongói mellett a zenekedvelő közönség is találhat magának izgalmas programot, ugyanis az Évad alatt hét alkalommal találkozhat magyar zongoravirtuózokkal a Liszt Ferenc Zongoraszezon során. Isztambul határait elhagyva, a tavalyi kelet-törökországi földrengés-sújtotta területre utazott februárban a Kerekes Band, akik Malatyában, illetve Osmaniyében koncerteztek. Az Évad keretein belül nagy hangsúlyt kapott a magyar filmművészet is. Februárban a magyar filmművészet mesterei előtt tisztelgett az Isztambul szívében lévő legendás Beyoğlui Mozi, márciusban az 30. IFSAK Rövidfilmfesztiválon volt magyar filmszekció, áprilisban a magyar filmek a 43. IKSV Nemzetközi Filmfesztiválon voltak láthatóak, végül pedig májusban a mai magyar filmek az Akbank Sanatban várták az érdeklődőket.
Nem merültek feledésbe a korábbi évszázadokban Törökországban élt magyarok sem, amit jól jelez, hogy decemberben megnyílt Ankarában, az ott az 1920-as években aktív tájépítésznek emléket állító Ormos Imre park, és helyreállításra kerültek Isztambulban a Feriköyi protestáns temető magyar sírjai, amelyeket a március 15-én adtak át. Az 1848-1849-es eseményekre emlékező ünnepségsorozat keretében Ankarában és Kütahyában és Isztambulban is volt koszorúzás, felléptek a Hagyományok Háza zenészei és táncosai, valamint bemutatásra került a Befogadó Állam kiállítás.
Áprilisban kezdetét vette a Magyarok tervlapjai Törökországban című kiállítás, amely a korai Török Köztársaság infrastruktúrájának kiépítésében és történeti épületek megőrzésében segédkező magyar építészek munkájába kalauzolt el minket. A Hagyományok Háza és az isztambuli Liszt Intézet változatos repertoárral várta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, a narancsvirágba borult Adana városában az idei Narancsvirág Fesztiválon. A program keretében kézműves foglalkozásokra és kézműves termékek megvásárlására is lehetőség nyílt, továbbá a helyieknek alkalmuk volt kóstolni a magyar népi gasztronómia remekeiből. A fellépő zenészek és néptáncosok biztosították a jó hangulatot, táncház keretein belül segítve a táncoslábú, vállalkozó kedvű fesztiválozókat.
Élménydús volt május is, hiszen tizenegy helyszínen, köztük a fővárosban és Isztambulban is számos esemény került megrendezésre. A 2012-es londoni olimpia és a 2015-ös milánói világkiállítás követően Rodostóban várta az érdeklődőket Kárpáti Tamás, író és műgyűjtő közel 200 darabból álló Hungarikon Gyűjteménye, amely képzőművészek segítségével őrzi és mutatja be híres magyarok relikviáit. A filmművészet kedvelőinek nyújt szabadidős programot Isztambulban a Nagylátószög – 120 éves a magyar film című kiállítás, amely átfogó képet ad a hazai filmművészet és filmipar több mint 120 éves történetéről, a kezdetektől, a némafilmkorszakon és a hangosfilm feltalálásán át napjainkig. A 2023-ban, megalapításának 30. évét ünneplő Bozsik Yvette Társulat, Törökországban elsőként, egymás után két alkalommal is, három különböző darabbal debütál a török közönség előtt. A márciusban Ankarában indult Határokon túl: Utazás a magyar kortárs művészet világába című utazókiállítás májusban Bodrum városában folytatta útját.
A hónap második felében Ankarában két konferenciát is rendeztek, egyet a török-magyar kapcsolatok, egyet pedig Ibrahim Müteferrika témakörében. Isztambulban az Orgonák Éjszakájához kötődő koncerten és a magyar gyereknapon túl kortárs magyar művészek alkotásai jelentek meg az Art Contact Istanbul művészeti vásáron, valamint Kristóf Ágota művei által inspirált menüt is fogyaszthattak az érdeklődők. Ezen túl fellépett a városban az IKSV Zenei Fesztiválon Roby Lakatos és a Liszt Ferenc Zongora szezon keretében Farkas Gábor is, utóbbi művész néhány nappal később a 22. Mersini Nemzetközi Zenei Fesztiválon is lenyűgözte a közönséget. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a legnagyobb városokon kívül is dinamikus volt tavasszal a magyar kulturális jelenlét, amit jól mutat, hogy a 14. Antalyai Nemzetközi Színházfesztiválon Nemzeti Színház Körhinta című előadását kétszer is láthatták az érdeklődők, illetve a közeli Alanyában is megtekinthették a Magyar Nemzeti Táncegyüttest, továbbá Kayseri városában is megnyílt a Magyarok tervlapjai Törökországban kiállítás.
Június hónapban sem maradtak magyar produkciók nélkül a török érdeklődők. Az IKSV Zenei Fesztiválon fellépett a Borusan Istanbul Filharmonikusok Zenekar társaságában a Nemzeti Énekkar majd a Budapest Fesztiválzenekar adott ugyanitt koncertet, akik másnap Ankarába is elnyerték produkciójukkal a nagyérdemű tetszését. Szintén az isztambuli IKSV keretében lépett fel a Liszt Ferenc Kamarazenekar, akik másnap az ország harmadik legnagyobb városában, a 37. Izmiri IKSEV Zenei Fesztiválon arattak nagy sikert. Június közepén Szőcs Géza kötetbemutatója mellett az Alkoss szabadon pop-up kiállítás volt látható Isztambulban. A hónap az 58. Rodostói Cseresznye Fesztiválon csúcsosodott ki, amelynek a magyar napján Török Tilla és az Urban Verbunk koncertjét, az Alkoss szabadon, a Befogadó állam és a Törökország építő magyarok kiállítás egészítette ki. Az utóbbi utazó kiállítás az évad során Ankarában, Isztambulban és Zonguldakban is megtekinthető lesz. A programok nyáron az isztambuli Jazz fesztiválon való részvétellel, koncertekkel és kiállítás-megnyitókkal folytatódnak Isztambulban és Ankarában.